A Loomiónál dolgozó Alanna Londonban találkozott Vica Rogersszel, hogy többet tudjon meg az állampolgári oktatás és aktivizmus világáról, amelyben Vica tevékenykedik. Vica részt vett az Egyesült Királyság Occupy mozgalmában, és azóta is kapcsolódó ügyeken dolgozik. Vica hátsó kertjében beszélgettünk arról, hogyan segíti a csoportos együttműködés közösségének tagjait abban, hogy megszervezzék magukat az adósság kérdése körül.
A társadalom az adósság szemszögéből
Úgy tűnik, az adósság kulcsfontosságú eleme annak, ahogyan ma a gazdaság működik. Nagyon erős hatással van az életünkre. Az adóssággal foglalkozva sok más kérdésről is beszélhetünk.
Munkánk nagy része abból áll, hogy tanulunk, és az emberek számára érthetővé tesszük a dolgokat – mindig egy demokratikusabb társadalom vízióját szem előtt tartva. Amikor például azt vizsgáljuk, hogyan működik az önkormányzatok finanszírozása, nemcsak a rossz részeket nézzük, hanem azt is, hogyan lehetne javítani és változtatni rajta.
A munka folytatása a találkozók között
Kéthetente találkozunk. A találkozók között sok döntést kellett meghozni. Ezt e-mailben próbáltuk megtenni, de nagyon gyakran nem jutottunk tényleges döntésre.
Például közeledett egy támogatási pályázat határideje. Nem volt időnk találkozót tartani, ezért elindítottam a beszélgetést a Loomio felületén, és javaslatként tettem közzé. De nem mindenki volt biztos abban, hogy be akarja adni a pályázatot.
Így a javaslatot megállították, és a beszélgetés még jó ideig folytatódott a beszélgetési felületen. Ezután visszatértünk a javaslathoz, és a beszélgetés alapján módosítottuk.
Ez egyike azoknak az eseteknek, amelyekre a csoportban mindenki a Loomio hasznosságának példájaként hivatkozik:
Beszélgethettünk, döntést hozhattunk, és menet közben módosíthattuk a javaslatot.
Több mint beszélgetés: elköteleződés, egyértelműség és cselekvésre hívás
Nemcsak arra használjuk a Loomiót, hogy megkérdezzük: „Egyetértesz vagy sem?”, hanem arra is, hogy „Szívesen elköteleződsz a projekt mellett?” Egy eseménynél tehát, ha azt mondod, hogy egyetértesz, nemcsak azt mondod, hogy „Igen, örülök, ha megcsináljátok”, hanem azt is, hogy valóban részt veszel benne.
Számunkra az egyik leghasznosabb dolog egyszerűen az volt, hogy a döntéseknek határidejük van. Az emberek értesítést kapnak, és tudják, hogy egy adott időn belül kifejthetik a véleményüket.
Ha egy találkozón sok mindent kell megbeszélni, mondhatod azt, hogy „Erről dönthetünk a Loomión, nem kell itt megbeszélnünk”. Ez hatékonyabbá tette a személyes találkozókat.
Például gyakran használjuk a Loomiót szolidaritási nyilatkozatokhoz. Ha a DRUK a nevét adja egy ilyen nyilatkozathoz, mindenkinek el kell olvasnia. Közzéteheted a Loomión, így mindenki elolvashatja és szavazhat.
Mivel mindannyian a saját készségeinkkel járulunk hozzá a csoport munkájához, a többiek is elsajátítják ezeket. Sokkal inkább törekszünk a feladatok váltogatására. Például korábban csak két vagy három ember facilitált, most pedig mindenki. A sajtóval és a közösségi médiával is egyre többen foglalkoznak. Az együttműködés révén mindannyian sokat tanulunk.
Címkék: Aktivizmus Esettanulmányok
