Amikor Zohran Mamdani 2025 júniusában történelmet írt New York város demokrata polgármester-jelölti előválasztásának megnyerésével, az alulról szerveződő kampánya mögötti infrastruktúra egyáltalán nem hasonlított a hagyományos politikáéra. A Democratic Socialists of America New York-i szervezete (NYC-DSA), a város megfizethetőségére és a munkavállalói jogokra összpontosító politikai párt jelentős szerepet játszott a kampányokban: támogatta Mamdanit az állami képviselői helyért, majd a polgármesteri tisztségért folytatott versenyben. Létfontosságú korai segítséget is nyújtottak, például önkénteseket biztosítottak a választók személyes felkereséséhez és az adománygyűjtéshez.
Talán nem tudod, hogy az NYC-DSA egy létfontosságú eszközt használt döntéshozatali platformként 13 000 tag koordinálására. A tagok a Loomióval hoztak gyors kampánydöntéseket, miközben a városrészekben megőrizték a valódi demokratikus részvételt.
„Nagyon fontos volt, hogy gyorsan és közösen tudjunk döntéseket hozni” — mondja Darren Goldner, aki az NYC-DSA technológiai és eszközkoordinátora volt a szervezet rendkívül gyors növekedése idején. „A kampányt megvalósító emberek mind önkéntesként dolgoztak. Ugyanez igaz minden más munkánkra is, amelyet ezzel egy időben végzünk.”
Igyekszünk nem csevegőfelületeken szavazni, mert ott nem marad nyoma. Szeretnénk vissza tudni nézni, és megérteni, hogyan születtek a döntések az idők során.
A kihívás óriási volt. Mindössze két munkatárs támogatásával — ezen időszak alatt 18 hónapig egyáltalán nem volt fizetett munkatársuk — az NYC-DSA-nak olyan technológiára volt szüksége, amely támogatja demokratikus értékeit anélkül, hogy felemésztené a tagdíjakból álló költségvetést, vagy teljes munkaidős technológiai csapatot igényelne.
A káosztól a koordinációig
Amikor Darren átvette a helyi szervezet eszközkoordinátori feladatát, az NYC-DSA különféle szavazási eszközöket használó csoportok szövetsége volt: Google Forms, különböző szavazószoftverek és széttagolt folyamatok következetes nyilvántartás nélkül. „A helyi szervezetben sokféleképpen szavaztunk” — magyarázza Darren. „Egyes módszerek sok kézi munkát igényeltek, másokat nehezebb volt integrálni.”
A szervezet demokratikus felépítése miatt a vezetőség gyakran cserélődött, a legtöbb testületben legalább évente. Ez egyszerre jelentett kihívást és lehetőséget. Darren a folyamatos vezetőváltásokat használta ki a változtatások bevezetésére. Minden új vezető beillesztése során lehetősége volt megtanítani nekik a szabványos eszközöket és gyakorlatokat, így nem kellett a korábbi ad hoc rendszereket továbbvinniük.
A Loomio nyílt forráskódú platformjának saját szerveren való futtatását kezdetben a szükségszerűség indokolta. „Amikor zsugorodtunk, egyszerre kellett jelentősen csökkentenem a költségeket és lehetővé tennem a munkát” — emlékszik vissza Darren. „Nagyon szerettem volna bővíteni az eszközeink használatát, és a Loomio nyílt forráskódú jellege ezt lehetővé tette.”
Demokrácia nagy léptékben
A számok egy olyan szervezet hihetetlen növekedéséről mesélnek, amely „azt teszi, amit hirdet”. Az NYC-DSA több ezer résztvevővel tartott szavazásokat. Most az eddigi legnagyobb szavazásukra készülnek: a 13 000 tagú szervezet arról dönt, kiket támogat a közelgő kongresszusi választásokon.
Amennyire tudni lehet, ez a Loomio legnagyobb létező privát telepítése.
A méret önmagában nem volt cél. A szervezetnek a kampány tempójában kellett haladnia, miközben megőrizte demokratikus legitimitását. „Igyekszünk nem a csevegőfelületeken szavazni, mert annak nem marad nyoma” — jegyzi meg Darren. „Szeretnénk visszatekinteni, és megérteni, hogyan születtek idővel a döntések.” A vezető testületek gyorsan egyeztethetnek állandó kommunikációs csatornáikon, majd gyorsan elindíthatnak egy Loomio-döntést, amelyre a csevegésben hivatkoznak. „Elég jó gyakorlatokat alakítottunk ki a Loomio rövid határidőkkel történő használatára.”
Biztonság és átláthatóság
Az egyre polarizáltabb politikai környezetben való működés tovább bonyolította a helyzetet. Mivel a tagok rendszeresen személyes adataik rosszindulatú közzétételének célpontjává váltak, Darrent pedig jobboldali megfigyelőcsoportok térképezték fel, a szervezetnek egyensúlyt kellett teremtenie az átláthatóság és a magánélet védelme között.
A megoldásuk: a Loomio zárt csoportjait használják az állandó testületekhez, a nagyszabású tagi döntésekhez pedig névtelen szavazást alkalmaznak. „Elég gyakran érnek minket politikai támadások” — magyarázza Darren. „Komolyan aggódunk amiatt, hogy olyan terekbe hívjuk meg a tagokat, ahol a nevek könnyen hozzáférhetők.”
A demokratikus elszámoltathatóság fenntartása a tagok magánéletének védelmével együtt a szerveződés alapvető feltételévé vált ezen a léptéken.
Mi következik?
Miközben az új kampányok megmutatják, mi lehetséges, ha a demokratikus mozgalmak megfelelő infrastruktúrával rendelkeznek, az NYC-DSA tovább fejleszti a Loomio használatát. A szervezet vizsgálja, hogyan terjeszthetné ki ezeket a gyakorlatokat a különböző helyeken működő vezető testületeire, és további funkciókat tervez bevezetni a csoportjában. Például közvetlenül a Loomióval dolgoznak az STV, azaz az egyetlen átruházható szavazat bevezetésén és a meglévő rangsorolásos szavazási rendszer fejlesztésén.
Darren így tekint vissza a megtett útra: „Mindannyian szó szerint ingyen, önkéntes időnkben végeztük ezt a munkát. Ehhez nagyon fontos volt, hogy gyorsan és közösen tudjunk döntéseket hozni a Loomióban.”
Amikor a demokráciának a kampányok tempójában kell haladnia — több ezer emberrel, költségvetés nélkül, a jövőt tétre téve —, a megfelelő eszközök a változás nélkülözhetetlen infrastruktúrájává válnak.
Címkék: Politikai pártok Esettanulmányok
