DEKA (újra)értelmezés - vitaanyag

Számos kérdés merül fel a DEKA „hogyan tovább”-járól. Az alábbiakban egy olyan – egészen rövidre fogott – elképzelést írok le, amely egységbe foglalná az eddig többé-kevésbé elfogadott elemeket, és élesen vetne fel nyitott kérdéseket. Ez a kezdeményezés vitaanyag.

• Lehet-e, hogy feladjuk a közvetlen politizálás, a gyors pártosodás korábban felmerült gondolatát? Természetesen minden, amit teszünk, politika, de nem a mai pártpolitikai mezőben.

• Lehet-e egyértelművé tennünk, hogy fő célunk a részvételi demokrácia terjesztése, és hogy segítjük az ezt az ügyet szolgáló kis, helyi közösségek létrejöttét, működését? A DEKA beszélgetések indulhatnának bárhol (baráti körben, meglévő közéleti klubban), aztán – ha akarnak – átalakulnak önálló körré. Ezek a körök informális hálózatba szerveződnének.

• Minden kis kör vagy közösség maga határozza meg működésének módját, tartalmát, a helyi ügyekhez való viszonyát. A Hálózat csak felajánlaná, hogy kidolgozza és megosztja olyan ügyek szakmai-szellemi hátterét, amikről tényleg tudni kellene mindenkinek. Minden egységet be kell vonni a közös vitákba. Az Egyesület legsürgősebb feladata, hogy megkeresse, megtalálja, felkeresse a vidéken érdeklődőket, folyamatos kapcsolatot teremtsen vvagy egyes köreielük.

• A helyi körülményektől függ, hogy a helyi társadalom milyen szervezetei fognak össze a politikai változás érdekében. Helyi választások idején például különösen fontos lehet olyan együttműködéseket, akciókat, eseményeket szervezni, amelyek (helyi vagy általános) kormányváltási alternatívához mutathatnak utat.

• A mozgalomban eddig résztvevők javaslatára alakulóban van egy egyesület, ami jogi személy, forrásokat teremt, szervez és koordinál. Az Egyesület megalapítását és vezetését Magyar György elvállalta. Az Egyesület saját (kötelezően elkészítendő) Alapszabálya szerint működik. Ebben az egyesület céljára és tevékenységére vonatkozó részletek tartalmazzák, hogy mit jelent az Egyesület Hálózatot képviselő, információ terjesztő és koordinációs szerepe, milyen döntéshozatali mechanizmusa van, milyen mértékű konszenzussal működik, hogyan biztosítja ügyeinek transzparenciáját és nyilvánosságát.

• A szellemi előkészítő munkát egy vagy több műhely végevagy egyes köreizné az egész DEKA- közösség részvételével. A műhelyekben kutatók, szakértők, és érdeklődő laikusok dolgoznának. Munkájuk tartalma közpolitikai minimumok kidolgozásától égető napi kérdések feldolgozásig, ezzel kapcsolatos állásfoglalások kidolgozásáig terjedhet. A Műhelyen belül egy kiemelkedő szakértőkből álló, mindenki által ismert csoport segítene annak meghatározásában, hogy milyen kérdések kerüljenek DEKA- témaként középpontba. A Műhely saját munkáját szabályozza. A munka átláthatóságát az biztosítja, hogy a vitaanyagokat több körben minden egységgel véleményezteti. A Műhely a folyamat végén a Hálózat minden egységének bevonásával megszavaztat egy döntést. Ezt az Egyesületnek adja át, amely azt terjeszti, eljuttatja „rendeltetési helyére”.

• A Műhelyből kikerülő anyagokat mindenki számára érthetővé kell tenni, „le kell fordítani” úgy, hogy a vitákba mindenki be tudjon kapcsolódni. Ehhez adott esetben újságírók- írók-szerkesztők kellenek.

• Hogy a Hálózat egésze mennyire aktivista, mennyire kezdeményez vagy támogat politikai akciókat, az megbeszélendő kérdés. Az egyes csoportok és körök illetve azok tagjai e tekinteten szabad belátásuk szerint cselekszenek.

• Minden kisebb-nagyobb körrel a „Hálózat”-nak kölcsönös és partneri kapcsolata lenne. Ez kezdetben informális megegyezésekre épülne. Hogy a kapcsolatok a továbbiakban hogyan szabályozandók, ha például szavazásokban való részvételre kerül sor, ez megvitatandó kérdés. Azt is még ki kell találni, hogy a jelenleg működő, még a kezdeményezők által összehívott „plenáris üléseknek” mi lenne a formája és funkciója ebben a rendszerben.

• Az egyesületnek (vagy egyesületeknek, ha több is alakul) lesznek tagjai, a hálózatnak és az informális csoportoknak nem. Vagyis belépni sehová nem kötelező.

2015. március 11.