A gazdaság és a társadalom viszonya

Jogos az ésrevétel - a jogbiztonság a gazdaság működésének fontosabb feltétele, mint akár a szabadság, akár a demokrácia. De valójában egy álkérdést tettem fel - már a XIX. század közepétől tudjuk, (tudnunk kellene), hogy az alap a gazdaság, és a felépítmény a társadalom. Most mégis 100 emberből 99 fordítva gondolja. Az a téveszméjük, hogy kitalálják, milyen társadalomban akarnak élni, és a gazdaság majd ezt kiszolgálja. Nem! A gazdaság fejlődése az objektív folyamat, amelyhez a társadalom szerkezetét igazítani kell. Ha ez jól sikerül, akkor létrejön egy élhető, talán gazdag ország, ha nem sikerül, akkor az van, amit magunk körül látunk. Az első, és legfontosabb az volna Magyarország számára, hogy megállapítsuk milyen követelményeket támaszt a gazdaság a társadalommal szemben. Ennek pont a fordítottját csináljuk - álmodunk. Mesevilágot akarunk építeni - és rémálom az eredménye. Nagyon sajnálom, hogy a DEKA-ban ezt nem volt módom elmondani.

Végezetül egy részletes szakmai magyarázat (nehéz: tulajdonképpen csak szakembereknek). A mellékelt blokkdiagram alapján.

a./ Az „A” csoport munkásai fogyasztási cikkeket vásárolnak B csoport cégeitől 1000 pénz értékben (= 1000v vagyis az „A” csoport változó tőkéje, illetve az „A” csoport munkajövedelme.)
A „B” csoport termelői (cégei) csak ezek után tudnak vásárolni, mégpedig a következő termelési időszak termelőeszközeire van szükségük.
b./ A „B” csoport cégei fogyasztási javak előállítására való termelőeszközöket vásárolnak 1000 pénz értékében az „A” csoport cégeitől. Ez a fele annak a mennyiségnek, amire szükségük van.
Az „A” csoport munkásai már elköltötték jövedelmüket, és elfogyasztották a „B” csoport termékkészletének egy harmadát. Viszont az 1000v pénzmennyiség, amely éppen egyenlő az 1000m értéktöbblettel, most épp a „B” csoportnál van – kielégíthetik tehát azok szükségleteit, akik a termeléshez élőmunka formájában nem járultak hozzá. Fontos megjegyezni, hogy társadalmi szinten ide tartoznak például a közalkalmazottak, a gyermekek, a nyugdíjasok, stb. De ide tartoznak a tőkejavak birtokosai egyszerűen szólva a tőkések is. Tehát:
c./ Az „A” csoport fogyasztási cikkeket vásárol a „B” csoport cégeitől 1000 pénz értékben. Ezzel felhasználja az 1000m értéktöbbletet.
A „B” csoport eladta árukészletének második harmadát is, és képes megvásárolni a még hiányzó 1000c termelőtőkét a következő időszak termeléséhez.
d./ A „B” csoport megvásárolja a fogyasztási javak előállításához szükséges, és még hiányzó termelőeszközöket. Így az eddig forgó 1000v visszakerül az „A” csoport termelőihez (tőkéseihez) (Megtörtént a termelő erőforrások termeléséhez szükséges változó tőke pótlása.)
Ebben a pillanatban az „A” csoport birtokában a következő tőkejavak vannak: 4000 pénz értékű termék, ami termelőeszköz, és a saját termelő tőkéjük pótlására készült, valamint 1000 pénz, ami az utolsó eladásból származik, és pontosan megegyezik az újratermelés beindításához szükséges 1000v változótőkével.
A „B” csoport birtokában van még árukészletének harmadik harmada 1000 pénz értékben, (v=500 és m=500) de a „B” csoport dolgozói még nem cserélték termékre 500v munkajövedelmüket.
e./ A „B” csoport dolgozói a jövedelmüket (csoporton belül) termékekre cserélik, miközben elköltött jövedelmük pótolja a fogyasztási javak termeléséhez szükséges változó tőkét.
f./ A termelő erőforrásokat előállító szektorban a még rendelkezésre álló árukészlet (c=4000) nem csak értékben, de természetes formájában is megegyezik a termeléshez szükséges termelőtőke összetételével. Igaz, hogy a vállalatok között az áruforgalomnak pénz közvetítésével kell megtörténnie, azonban ennek a forgalomnak az egyenlege szükségszerűen nulla, tehát elméleti alapokon, illetve itt a modellben a hiányzó c=4000 termelőtőke pótlása közvetlenül is megtörténhet.
Tulajdonképpen e pont után az újratermelés feltételei mindkét szektorban adottak.
Ugyanakkor a „B” csoportnál eladatlan termékmennyiséget találunk m=500 értékben, amelynek értékesítéséhez szabad pénzeszközök most nem állnak rendelkezésre. Ez a termékmennyiség a „B” csoport „tőkés” szereplőinek a tulajdonában van, akik szükségletei még kielégítetlenek. A javak egymás közötti forgalmához a pénz, mint közvetítő érték itt is szükséges, de az előző esethez hasonlóan a forgalom egyenlege itt is 0. Tehát, a „B” csoport tőkéseinek szükségletei közvetlenül kielégíthetők anélkül, hogy ez az érték a forrás oldalt növelné.
g./ megtörténik a fennmaradó termékmennyiség felhasználása.
Ez utolsó pont esetében az óvatos megfogalmazás sokszorosan indokolt.
Ez dönti el ugyanis, hogy egyszerű, vagy bővített újratermelésről beszélhetünk. Abból kiindulva, hogy az így megtermelt árutöbblet teljes egészében fogyasztásra kerül, egyszerű (változatlan) újratermelésről beszélhetünk. (Növekedés: 0.)
Ha a „B” csoportban keletkezett értéktöbblet csak részben kerül fogyasztásra, nyitott gazdaságot feltételezve a különbözet termelő erőforrásokra, „c”-re, és „v”-re cserélhető, tehát a következő termelési ciklusban a termelés értéke, és a jövedelem is növekedhet.
Vegyük észre a következőket: a gazdasági növekedésben valójában a termelő erőforrások előállítását végző szektorban keletkező értéktöbblet nem játszik közvetlen szerepet. Ha az „A” csoport értéktöbbletének egy részét visszatartanánk, hogy abból a termelés forrásait bővítsük, az azt jelentené, hogy a „B” szektor kevesebb fogyasztási cikket tudna érékesíteni, tehát az újratermeléshez szükséges forrásokat nem tudná maradéktalanul pótolni, vagyis a következő ciklusban nem volna képes változatlan mennyiséget előállítani. Elvileg létrejöhet egy új, stabil folyamategyensúly, de ugyanúgy meg van az esélye annak, hogy a gazdaság negatív spirálba kerül, amely az összeomláshoz vezet.
A teljes termelési vertikumból tehát, amelynek összértéke a példánkban (Marx eredeti számértékeit használva) 9000 pénz, valójában csak 3000 pénz az az érték, amely közvetlen fogyasztást generál. 7500 pénz az újra termelésfedezetéhez szükséges forrás, és bár az értéktöbblet 1500 pénz, ebből csak 500 pénz az, ami szabad rendelkezésű, tehát társadalmi újraelosztásra felhasználható.

Magyarország gazdasági teljesítményének nagyságrendjét figyelembe véve a teljes termelési vertikum 30 000 milliárd Ft, a háztartások jövedelme 10 000 milliárd Ft – ez pontosan megfelel a modellben használt arányoknak. (20 000 milliárd származik a termelő felhasználásból és 10 000 milliárd a végső fogyasztásból.) Ezen arányok alapján a társadalmi újraelosztás szempontjából legfeljebb 2 000 milliárd Ft tekinthető szabad felhasználásúnak. De fontos tudni azt, hogy ez a keret szolgál forrásként minden olyan tevékenységhez, amelynek során sem termelő erőforrás, sem fogyasztásra alkalmas termék nem keletkezik. Lényegében ilyen a hon- és rendvédelem, az államigazgatás, csak a példa kedvéért. Igaz, ezek fedezetének biztosításában szerepet kap az ilyen intézmények bevétele is – például az okmányirodákban eladott okmánybélyegek, illetékek és eljárási díjak, de könnyen belátható, hogy ezek nagyságrendje nem jelentős.
Az viszont jól látható, hogy az FNA kitalálói, és támogatói a gazdaság működésének elemi szabályaival sincsenek tisztában – nem ismerik az újratermelési kőrfolyamatot: egyszerűen ujraosztanák a megtermelt javak értékét, tekintet nélkül, hogy azok fedezete termelő felhasználású, vagy fogyasztási javakban testesül meg. (Vagyis anélkül, hogy számításba vennék, mit lehet érte kapni.) És tekintet nélkül arra, hogy hogyan hatna ez a következő termelési ciklus elindításához szükséges források elosztására.
Csak érdekességképpen egy eszmefuttatás: ha a „B” csoport m=500 értéktöbbletét a teljes fogyasztási célú termeléshez viszonyítjuk, és prioritásoktól függetlenül, a teljes „szabad rendelkezésű” keretet az FNA forrásának tekintenénk, akkor 500-hoz tartozik a 3000-es termelési érték, illetve összesen 9000.
Az FNA magyarországi támogatói szerint a „bevezetés” forrásigénye 6 000 milliárd, ehhez a háztartások jövedelmének el kellene érnie a 36 000 milliárdot, illetve a teljes gazdasági teljesítménynek (GDP) az 108 000 milliárdot. A mai teljesítmény 3,5 szeresét. De akkor mi szükség volna rá???

Kedves László!

Küldtem egy hosszabb levelet facebook üzenetként. Érdeklődnék, hogy megkapta-e? Ha nem, akkor elképzelhető, hogy a facebook üzenetek oldalon az "Egyéb", vagy a "Továbbiak/levélszemét" fül alatt találja.

Tisztelettel: Talmácsi István

Majoros László (Loomio) ezt írta (időpont: 2015. ápr. 8., Sze 17:38):

Jogos az ésrevétel - a jogbiztonság a gazdaság működésének fontosabb feltétele, mint akár a szabadság, akár a demokrácia. De valójában egy álkérdést tettem fel - már a XIX. század közepétől tudjuk, (tudnunk kellene), hogy az alap a gazdaság, és a felépítmény a társadalom. Most mégis 100 emberből 99 fordítva gondolja. Az a téveszméjük, hogy kitalálják, milyen társadalomban akarnak élni, és a gazdaság majd ezt kiszolgálja. Nem! A gazdaság fejlődése az objektív folyamat, amelyhez a társadalom szerkezetét igazítani kell. Ha ez jól sikerül, akkor létrejön egy élhető, talán gazdag ország, ha nem sikerül, akkor az van, amit magunk körül látunk. Az első, és legfontosabb az volna Magyarország számára, hogy megállapítsuk milyen követelményeket támaszt a gazdaság a társadalommal szemben. Ennek pont a fordítottját csináljuk - álmodunk. Mesevilágot akarunk építeni - és rémálom az eredménye. Nagyon sajnálom, hogy a DEKA-ban ezt nem volt módom elmondani.

—

Reply to this email directly or view it on www.loomio.org ( https://www.loomio.org/d/z53bCYON/a-gazdasag-es-a-tarsadalom-viszonya?utm_campaign=thread_mailer&utm_medium=email&utm_source=new_comment#comment-605741 ).

Turn off emails ( https://www.loomio.org/email_actions/unfollow_discussion/75599/Vzqwhbxk1cpSPSyLUnAG ) for this discussion.

Change your email preferences ( https://www.loomio.org/email_preferences?unsubscribe_token=Vzqwhbxk1cpSPSyLUnAG&utm_campaign=thread_mailer&utm_medium=email&utm_source=new_comment ) to unsubscribe from these emails.

Így, hogy felhívtad rá a figyelmemet, megkerestem és megtaláltam. Válaszoltam is rá, ugyanott.
Köszönöm az érdeklődésedet.