DEKA (újra)értelmezés - vitaanyag
Ferge Zsuzsa
Public
Seen by 101
Számos kérdés merül fel a DEKA „hogyan tovább”-járól. Az alábbiakban egy olyan – egészen rövidre fogott – elképzelést írok le, amely egységbe foglalná az eddig többé-kevésbé elfogadott elemeket, és élesen vetne fel nyitott kérdéseket. Ez a kezdeményezés vitaanyag.
Lehet-e, hogy feladjuk a közvetlen politizálás, a gyors pártosodás korábban felmerült gondolatát? Természetesen minden, amit teszünk, politika, de nem a mai pártpolitikai mezőben.
Lehet-e egyértelművé tennünk, hogy fő célunk a részvételi demokrácia terjesztése, és hogy segítjük az ezt az ügyet szolgáló kis, helyi közösségek létrejöttét, működését? A DEKA beszélgetések indulhatnának bárhol (baráti körben, meglévő közéleti klubban), aztán – ha akarnak – átalakulnak önálló körré. Ezek a körök informális hálózatba szerveződnének.
Minden kis kör vagy közösség maga határozza meg működésének módját, tartalmát, a helyi ügyekhez való viszonyát. A Hálózat csak felajánlaná, hogy kidolgozza és megosztja olyan ügyek szakmai-szellemi hátterét, amikről tényleg tudni kellene mindenkinek. Minden egységet be kell vonni a közös vitákba. Az Egyesület legsürgősebb feladata, hogy megkeresse, megtalálja, felkeresse a vidéken érdeklődőket, folyamatos kapcsolatot teremtsen vvagy egyes köreielük.
A helyi körülményektől függ, hogy a helyi társadalom milyen szervezetei fognak össze a politikai változás érdekében. Helyi választások idején például különösen fontos lehet olyan együttműködéseket, akciókat, eseményeket szervezni, amelyek (helyi vagy általános) kormányváltási alternatívához mutathatnak utat.
A mozgalomban eddig résztvevők javaslatára alakulóban van egy egyesület, ami jogi személy, forrásokat teremt, szervez és koordinál. Az Egyesület megalapítását és vezetését Magyar György elvállalta. Az Egyesület saját (kötelezően elkészítendő) Alapszabálya szerint működik. Ebben az egyesület céljára és tevékenységére vonatkozó részletek tartalmazzák, hogy mit jelent az Egyesület Hálózatot képviselő, információ terjesztő és koordinációs szerepe, milyen döntéshozatali mechanizmusa van, milyen mértékű konszenzussal működik, hogyan biztosítja ügyeinek transzparenciáját és nyilvánosságát.
A szellemi előkészítő munkát egy vagy több műhely végevagy egyes köreizné az egész DEKA- közösség részvételével. A műhelyekben kutatók, szakértők, és érdeklődő laikusok dolgoznának. Munkájuk tartalma közpolitikai minimumok kidolgozásától égető napi kérdések feldolgozásig, ezzel kapcsolatos állásfoglalások kidolgozásáig terjedhet. A Műhelyen belül egy kiemelkedő szakértőkből álló, mindenki által ismert csoport segítene annak meghatározásában, hogy milyen kérdések kerüljenek DEKA- témaként középpontba. A Műhely saját munkáját szabályozza. A munka átláthatóságát az biztosítja, hogy a vitaanyagokat több körben minden egységgel véleményezteti. A Műhely a folyamat végén a Hálózat minden egységének bevonásával megszavaztat egy döntést. Ezt az Egyesületnek adja át, amely azt terjeszti, eljuttatja „rendeltetési helyére”.
A Műhelyből kikerülő anyagokat mindenki számára érthetővé kell tenni, „le kell fordítani” úgy, hogy a vitákba mindenki be tudjon kapcsolódni. Ehhez adott esetben újságírók- írók-szerkesztők kellenek.
Hogy a Hálózat egésze mennyire aktivista, mennyire kezdeményez vagy támogat politikai akciókat, az megbeszélendő kérdés. Az egyes csoportok és körök illetve azok tagjai e tekinteten szabad belátásuk szerint cselekszenek.
Minden kisebb-nagyobb körrel a „Hálózat”-nak kölcsönös és partneri kapcsolata lenne. Ez kezdetben informális megegyezésekre épülne. Hogy a kapcsolatok a továbbiakban hogyan szabályozandók, ha például szavazásokban való részvételre kerül sor, ez megvitatandó kérdés. Azt is még ki kell találni, hogy a jelenleg működő, még a kezdeményezők által összehívott „plenáris üléseknek” mi lenne a formája és funkciója ebben a rendszerben.
Az egyesületnek (vagy egyesületeknek, ha több is alakul) lesznek tagjai, a hálózatnak és az informális csoportoknak nem. Vagyis belépni sehová nem kötelező.
2015. március 11.
Majoros László Sat 14 Mar 2015 9:55AM
Nekem lett volna mondanivalóm. Nem kellett!
A Deka sorsa kódolva volt - a kétperces hozzászólások által. Amit két percben ki lehet fejteni, az nem bír olyan jelentőséggel, hogy érdemes legyen a plénum elé tárni. A fejekben kellene rendet tenni. A fő problémát Ferge Sándor nagyon jól fogalmazta meg úgy egy hónapja: honnan tudjuk, hogy kinek higgyünk?
Itt tartunk most. Az emberek nem rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, amelyek alapján eldönthetnék, hogy kinek higgyenek. Pedig csak gondolkodni kellene - amit mond, az mennyire logikus, mennyire lehetséges. Amit én feltettem, azt senki sem cáfolta meg - azonnal a személyemmel kezdett el foglalkozni. Akkor hogyan fogják megtudni azokat a nagyon fontos dolgokat, amelyekre szükségük volna, de mástól nem kaphatják meg? Adjam át egy politikusnak, aki majd lesz szíves lenyúlni és a sajátjaként elmondani Önöknek? Neki majd elhiszik?
Ezért van igaza Kristóf Péternek - a fejekben kellene rendet tenni. Alkalmassá tenni az embereket arra, hogy el tudják dönteni - kinek higgyenek...
Ferge Sándor Sat 14 Mar 2015 10:31AM
én azt gondolom, hogy a "megbeszélés", "megvitatás" nem hit kérdése. Nem hinni kell valakinek, nem bízni kell valakiben. Mindenkinek saját magában kell bíznia és hinni abban, hogy van értelme foglalkozni a közös dolgainkkal. Érdemes sok véleményt meghallgatni, meg lehet próbálni megérteni az érveket és megbecsülni a következményeket ... aztán érdemes saját véleményt kialakítani ... szerintem ennyi elég is
Horvath G György Sat 14 Mar 2015 10:32AM
A magyar társadalom rendkívül szétszabdalt. Az un. jobboldalt nemzeti retorikával, populizmussal és demagógiával egyesítette a kisgömböc (bár gyermeke, a Jobbik is harapdálja) - ugyanakkor az un. demokratikus oldal továbbra is tagolt. (Ennek annyi előnye van, hogy büszkén vitatkozunk és egyet-nem-értünk bármi kérdésben - de ettől még erőtlen a monolit jobboldallal szemben.
Ennek a tagoltságnak vannak ideológiai alapjai is - bár a veszprámi példa azt mutatja, hogy ezen idlegesen túl lehet lépni. De itt konzervatívok utálják s tartják hiteltelennek egymást, de ugyanígy van a liberálisok, zöldekm szocialisták, s a tőlük még balrább állók között is. Kibékíthetetlennek látszó ellentétek vannak az elmúlt 16, 20, 25 évezők közt, a kisgömböc által meghagyott, nem túl nagy térben vívják ádáz csatáikat - egymás ellen.
Ezen csak nagyon hosszú tanulási, értelmes vita folyamaton lehet változtatni.
@fergezsuzsa @zsuzsaferge (?) és Iványi Gábor személye, tevékenysége ad egy lehetséges kiindulási pontot: az előbb említett dagonyázó demokraták abban egyetértenek, hogy a magyarországi szegénység fenntarthatatlan. Persze, érdemi megoldást csak majd állami/közösségi forrásokból lehet elérni (oktatás átalakítása, önkormányzatiság, helyi közösségépítés, stb) de addig is lehet arra törkedni, hogy a különböző karitatív szervezetek összefogjanak, de legalább valamennyire összehangolják a tevékenységüket; összegyűjtsük a tapasztalatainkat, egyrészt egy "szegénység térkép" összeállításával (hol a legsúlyosabb a helyzet), másrészt az eddigi un. "jó gyakorlatok" összegyűjtésével. Ezek értékelésével netán az is összeállítható, hogy ezekből mit lehet megvalósítani kormányzati támogatás nélkül. (Ne legyenek illúzióink: pénz nélkül nem sokat. De azért vannak nem ellenséges, netán baráti önkormányzatok). Ha kiépül ez a fajta kapcsolat, akkor az már egy társadalmi hálónak tekinthető. S ez egy olyan terület, meló, melyben az ideológiai, identitásbeli szembenállások sokad-rangú kérdésekké válhatnak. Kiderülhet, hogy hol vannak "hálózati embereink" - s hogy hol nincsenek. (Valószínűleg épp ezeken a helyeken nincsenek ott a pártok, azok, akik egyébként fennen hirdetik, hogy a vidék-Magyarország, a szegények Magyarországa "felé kell fordulniuk". Ez tán egy jó lehetőség lenne ahhoz, hogy ne csak "forduljanak", hanem tegyenek is - pártzászlók, pártlogók nélkül).
Gondolom, senkinek se okozna problémát, hogy ahol többen vannak, ott egyéb dolgokat is megvitatnak - de egy konkrét cél tán vázat is adhatna ennek a hálózatnak. Az csak haszon, ha beszélgetnek/vitatkoznak a gazdasági és a politikai rendszerről, az alkotmányosságról, demokráciáról, FNA-ról, helyi viszonyokról, munkahely teremtési lehetőségekről. Valószínűleg a DEKA nem törekedhet arra, hogy mindezt önmaga hozza létre - sőt, az lenne jó, ha helyi szinten már lennének kezdeményezések.
Tudható, hogy léteznek különböző műhelyek - pl. EKINT, Méltányosság, Dinamó, pártokhoz közelebb állók is - majd végül kapcsolatba lehet lépni a pártalapítványokkal is.
György Ligeti Sat 14 Mar 2015 10:58AM
Kristóf Péter:A társadalom lassan változik, időnként látunk visszalépést is. A felvilágosítás, a demokratikus nevelés szinte teljesen hiánycikk az oktatás és a médiák területén. A beszélgetős módszer hasznos, de gondolj arra, hogy az egyház kétezer éves tevékenysége, mekkora sebességgel tudta elterjeszteni Jézus erkölcsi tanait? Pedig a miséken szinte kötelező volt a részvétel.
A magyar "rendszerváltás" kérdéséről nézd meg a következő írást:http://www.parameter.sk/blog/pogatsa-zoltan/2013/12/29/rendszervaltas-tarsadalom-nelkul
Az idő múlik, a becsület fogy, mondják népiesen.
Ferge Sándor Sat 14 Mar 2015 11:01AM
"...Valószínűleg a DEKA nem törekedhet arra, hogy mindezt önmaga hozza létre - sőt, az lenne jó, ha helyi szinten már lennének kezdeményezések...." Sőt! DE esetleg arra törekedhetne a DEAK, hogy a már meglevő, vagy épp bontakozó helyi kezdeményezéseket valahogy "közelebb hozza" egymáshoz. Például azzal, hogy azokat a témákat, amelyeket a "Műhely-szerű" közösségek (mint pl. az említett EKINT, Méltányosság, Dinamó stb) feldolgoznak, munkálnak vita, megbeszélés - közös gondolkodás - tárgyává teszi a helyi kisközösségekben.
György Ligeti Sat 14 Mar 2015 11:39AM
Ferge Sándor:Sándor, szerintem nem a vagy-vagy a jó kérdés, hanem az is-is.
A DEKA kezdeményezéstől függetlenül, számos csoportban folyik munka, a megoldás keresése, új pártok keletkeznek. A hagyományos politikai pártok láthatóan nem képesek, akarnak változtatni, akárcsak szembenézni az elkövetett hibákkal. A társadalomtól elidegenedett, merev struktúrájuk, vezető testületeik fokozatosan juttatták a baloldaliság eszméjét kisebbségbe Magyarországon. Ez a legfőbb indoka, új pártok megjelenésének. Ugyanakkor a világ is megváltozott, elkerülhetetlen az egyéni és társadalmi felelősség újragondolása, nem egyformák a képességeink, ezért egyenlőek sem vagyunk! Jogilag nem engedhető meg a különbségtétel, segíteni kell a felzárkóztatást, a hátrányok csökkentését, az egyenlő elbánás biztosítását, de ez nem mehet a lehetőségek határán túl. Valakinek meg kell termelni az elosztható javakat, fizetni kell a révészt. A társadalmi többség nem vevő ma arra, hogy a rászorulók aktív, tevékeny közreműködésének hiányát tolerálja. Hacsak a többség nem úgy dönt, hogy újabb próbát tesz a kommunizmussal. Látni kell, és a megoldást keresni arra, hogy a multinacionális, globális világgazdasági, főleg pénzügyi rendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan hosszabb távon. Mintha a társadalomtudósok, közgazdászok, politikusok bevették volna a "fogalmazásgátlót". Vagy ezt is a "rémes népségnek" kell megoldani?
Majoros László Sat 14 Mar 2015 11:43AM
Ferge Sándor úr: - én Önt idéztem, az ön kérdése volt a "kinek hihetünk"... Nekem ilyen gondom eddig sem volt, el tudom dönteni. Örülök, hogy Ön is megváltoztatta a nézetét.
Egyébként magam is a beszélgetések, viták mellett vagyok. Elsősorban alapokat kellene tisztázni, például a gazdaság működéséről - az FNA-ról is kellene tárgyalni, mert ez a legmélyebben ülő babona - a közgazdaságtan örökmozgója. Akik hisznek benne, azok (ez a nézetem, de tudom bizonyítani) a gazdasági folyamatok alapjaival sincsenek tisztában. Sajnos sok ismert közgazdász is ebbe a csoportba tartozik.
Én állok elébe: bármikor bárkivel szívesen megvitatom a nyilvánosság előtt. Mint ahogy a szegénység gazdasági szerepét is, vagy a szegénység és a nyomor közötti különbséget - mert a szegénységnek nem kellene feltétlenül emberhez méltatlan körülményeket jelentenie. Viszont a "szegénység felszámolását" célul tűzni, megint a hiányos gazdasági ismeretekre mutat. Mert a szegénység a gazdaság működésének nélkülözhetetlen része - a feladatok társadalmi elosztásának eszköze. Németországban a '70-es, '80-as években ezt sikerült az egyensúlyi szint alá szorítani - meg is lett a következménye: importálni kellett. A német munkavállalók már nem akarták elvégezni az alacsony társadalmi presztízsű feladatokat. Tehát importálni kellett a szegénységet - vendégmunkások formájában. A 2007-ben kezdődő válságot követően azonban a németek szegénységének aránya újra nőtt: a vendégmunkások rögtön feleslegessé váltak, csak épp nem könnyű tőlük megszabadulni.
Ez csak ízelítő. Ma a gazdaság területén több a babonás tévhit, mint 100 éve a gyógyászatban. És tudjuk: a babonás hit szilárdabb a tudományos meggyőződésnél. Csak épp sehova sem vezet. Már a kiindulás is téves: a társadalom, élén a szociológusokkal elképzel egy állapotot, és ahhoz akarják igazítani a gazdaságot. Pedig a XIX. század óta tudjuk, hogy az alap a gazdaság, a felépítmény a társadalom. Lehet ezt marxista maszlagnak nevezni csak épp attól még igaz. Megfogalmazhatom világosabban is:
Az élet szükségletek keletkezésének és kielégítésének sorozata, amelyeket a ráfordítás köt össze. Ezt együtt gazdaságnak nevezzük. Ilyen egyszerű.
Én benne vagyok, beszéljünk róla. De személyesen!
Horvath G György Sat 14 Mar 2015 11:58AM
( @gyorgyligeti Ha kérhetem: ne Pogátsa legyen az etalon... Kopp Mária, Bakacsi Gyula, Csizmadia Ervin, Csepeli György, Kis János, Rauschenberger Péter, Ripp Zoltán s legfőképp Hankiss Elemér sokkal alaposabban, s jóval kevesebb megosztó szándékkal írtak erről.)
Kristóf Péter Sat 14 Mar 2015 12:11PM
Úgy tűnik az előző hozzászólásokból, hogy abban egyetértünk, hogy a magyarok (mi mindannyian), a demokrácia terén (attitűd, gondolkodásmód, gyakorlati megoldások stb.), meglehetősen szolidan vagyunk eleresztve. Ezen nem lehet sem rendelettel, sem imával változtatni. Ezen csak speciális, saját élményes csoportfoglalkozásokon, a résztvevők egyéni, személyes felismerésein, döntésein keresztül lehet valódi változást elérni. Ha elfogadjuk ezt a pszichológiai, andragógia alapvetést, akkor ebből egyértelműen következik, hogy ennek az a módja, menete, hogy az ilyen csoportok vezetésére/moderálására alkalmas személyek kiképző csoportokat szerveznek, ahol újabb alkalmas személyeket képeznek ki (nagy számban, hiszen egy-egy csoportnak egy sétányi távolságra kellene lennie az érdeklődőktől), akik aztán valóban képesek a csoportjaik részvevőit hozzásegíteni az attitűdváltáshoz, megerősítéshez, amelynek következtében természetesen először a családjukban, a baráti körükben, a munkahelyükön, az egyéb kisközösségeikben kezdik el a demokráciát működtetni, felismerve, hogy ha valaki a gyermekei nevelésében, a párjával való együttműködésben, a munkahelyi életében nem gyakorolja a demokráciát (szavakban és tettekben egyaránt), akkor nem fogja ezt makrotársadalmi szinten sem képviselni, gyakorolni, és akkor meg esélye sincs szeretett hazánknak felzárkózni a felvilágosult, haladó, demokrata világhoz.
Kristóf Péter · Sat 14 Mar 2015 8:39AM
Szerves építkezés csak belülről kifelé, felülről lefelé lehetséges. Strapásabb, mint tölcsérrel a fejekbe tölteni "a jót", mint felül csettinteni egyet "csodát téve", de akik meg akarják úszni a szerves úttal járó fáradalmakat, azok épp a lényegét tagadják a demokráciának, épp csak a célt tévesztik el, és nagyon veszélyes vizeken hajóznak.